JEGYZŐKÖNYV

Az Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége

2009. október 15-én 10 órakor tartott elnökségi üléséről

Helye: 1071. Bp. Dózsa György út 68. (AIOSZ székhelye)

Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint 8fő

Levezető elnök: Magyar József

A jegyzőkönyvet hangfelvétel alapján készítette: Tamaskovicsné Tatár Katalin

Jegyzőkönyv-hitelesítő: Major László

Napirend:

1.     Tájékoztató az AIOSZ harmadik negyedévi tevékenységéről és anyagi helyzetéről;

2.     Az AIOSZ további tervei (szóbeli előterjesztés);

3.     A Szövetség belső szabályzatainak aktualizálása;

4.     Javaslat a Szövetség és a tagszervezetek közötti információs kapcsolatok kialakítására;

5.     Egyebek

-  MA - AIOSZ megállapodás

A levezető elnök az ülést megnyitotta. A jelenléti ív ellenőrzése során megállapította, hogy az elnökségi ülés határozatképes. Ismertette a napirendi pontokat, melyet az Elnökség elfogadott, azzal, hogy a 2. napirendi pont kiegészül, az Ellenőrző Bizottság munkatervével, melynek írásos anyaga már elküldésre került.

Az Elnökség döntése alapján az 1. és 2. napirendi pontokat egyszerre tárgyalta.

1-2.           napirendi pont

Magyar József kiegészítést tett az előzetesen kiküldött írásos anyagokhoz:

I/1. Az AIOSZ tevékenységének bemutatása a 2009. június 24-i Közgyűléstől

I/2. MISZ dokumentumok a 146/2007. sz. kormányrendelet módosításáról

I/3. AIOSZ-AMSZ levél a 2003.évi XC tv-vel kapcsolatban

I/4. AMSZ kiadványok (I-II).

I/5. A Szövetség vagyoni helyzetének bemutatása és 2009. évi gazdálkodási terve

·        Felhatalmazást kért a Nemesítők Egyesületével való kapcsolatfelvételre.

·        Ismertette, a Magyar Agrárkamara és a Magyar Innovációs Szövetséggel való erősebb együttműködés érdekében tett lépésekről, az AGRYA Szövetség megkereséséről, a MTA Agrártudományok Osztályával történt megbeszélésről.

·        Beszámolt a 146/2007. sz. kormányrendelettel kapcsolatos eseményekről.

·        Tájékoztatott a 2003. évi XC. tv-nyel kapcsolatban tett lépésekről és fejleményekről.

·        Beszélt az Agrár Munkaadói Szövetséggel végzett közös munkáról, az OÉT-tel való kapcsolatról.

·        Javasolta az OKM-mel a kapcsolat megerősítését különös tekintettel a tagintézményeink integrációjára. A NFÜ-vel való összeköttetés kiépítést szorgalmazta.

·        Javasolta, hogy az AIOSZ tevékenységéről az eddigieknél is szélesebb körben tájékoztasson.

Sipos András a FÖVÉT üléseken végzett üléseken munkáról számolt be.

Fenyvesi László üdvözölte az új vezetés tevékenységét. Tájékoztatott a MISZ álláspontjáról az agrárkutatás-fejlesztési források alakulásáról. Beszámolt a MISZ Agrártagozat eddigi tevékenységéről, az AIOSZ kapcsolódási lehetőségeiről. Az FVM tisztségviselőinek kutatóintézetekhez való viszonyáról, az Innovációs Alap problémáiról.

Kapronczai István az Agrárbeszámoló parlamenti vitájáról tájékoztatott, az FVM kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkájáról. Elfogadta a Szövetségnek a Közgyűlést óta eltelt időszakban végzett tevékenységét. A további munkáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az AIOSZ-nak jövőben is nyitott, független és pártatlan szervezetnek kell lennie.

Magyar József egyet értett abban, hogy a Szövetség ilyen irányú stratégiája a továbbiakban sem változhat.

Kállay Tamásné beszámolt a kutatóintézetek jövőbeni támogatásának híreiről, privatizálásuk lehetőségeiről, tevékenységük nehézségeiről.

Az Elnökség tagjai egyet értettek a tevékenységre és általában az agrár K+F helyzetét ismertető szélesebb nyilvánossággal. Ezzel kapcsolatban felmerült a Magyar Vidék Televíziójával való kapcsolat kialakításának lehetősége.

Borsos János új stratégia kimunkálását javasolta az FVM kutatás-fejlesztési tevékenységével kapcsolatban, felszínen tartva a Szövetség álláspontját. Az AIOSZ 20 éves évfordulóját jó alkalomnak tartja arra, hogy az illetékesek figyelmét felhívja a kutatóintézetek helyzetére, arra, hogy szükség van egy Agrár Nemzeti Fejlesztési Ügynökség létrehozására, mely megteremtése független szakemberek támogatásával lehetséges.

Tompos Lajos előterjesztette az Ellenőrző Bizottság munkatervét.

Az Elnökség a vitában elhangzottakkal egyet értett és az 1-2. napirendi pontra vonatkozó előterjesztéseket egyhangúlag elfogadta.

Magyar József az AIOSZ 20. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlés megrendezését és emlékérem adományozását javasolta, amelyhez javaslatokat kért a jelenlevőktől.

3. napirendi pont

Magyar József beszámolt róla, hogy az Alapszabály és a kapcsolódó szabályzatok is módosításra szorulnak. Ezek jelentős része belső pontosítás.

Sipos András ismertette az operatív feladatok ellátását szabályozó rendelkezések tervezett módosításait, melyeknek tervezetei előzetesen kiküldésre kerültek.

III/1. A Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata (tervezet)

III/2. A Szövetség elnökségének ügyrendje (tervezet)

III/3. A Szövetség titkárságának Szervezeti és Működési Szabályzata (tervezet)

III/4. A Szövetség egyedi iratkezelési szabályzata (tervezet)

III/5. A Szövetség pénz- és házipénztár-kezelési szabályzata (tervezet)

Az Elnökség a tájékoztatást elfogadta, felhatalmazta az ügyvezetést a szükséges feladatok elvégzésére.

4. napirendi pont

Magyar József részletesen ismertette az írásban kiküldött előterjesztést. (IV/1. Megvalósítási javaslat a Szövetség és a tagszervezetek közötti információs kapcsolatok kialakítására). Ezzel kapcsolatban indokolta a meglévő honlap fejlesztésének és egy Hírlevél formájában történő rendszeres tájékoztatónak a szükségességét. A javaslatot az elnökség egyhangúlag elfogadta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a menet közben felmerülő esetleges észrevételeket a folyamatos fejlesztéshez figyelembe kell venni.

5. napirendi pont

Magyar József ismertette a Magyar Agrárkamara és az AIOSZ együttműködésének tervezetét. (V/1. Együttműködési megállapodás tervezete). Ezzel kapcsolatban ismertette további szervezetekkel való együttműködési elképzeléseket és azok szükségességét.

Kapronczai István az együttműködések fontosságával egyet értett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Szövetségnek együttműködéseiben is törekednie kell a politikamentes szakmai szempontok érvényesítésére.

Az Elnökség néhány változtatási javaslattal az együttműködési megállapodás tervezetét elfogadta és felhatalmazta az ügyvezetést a megállapodás megkötésére.

A napirendi pontokhoz további hozzászólás nem volt, Magyar József az ülést bezárta.

Budapest, 2009. október 15-én

                                                                                              Dr. Magyar József

                                                                                                          elnök

Hitelesítő:

Major László

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________

BESZÁMOLÓ AZ AGRÁRKUTATÓ INTÉZMÉNYEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (AIOSZ)

2008-2009. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

Bevezetés és összefoglaló

Az 1990-ben alakult, tevékenységének 19. évébe lépett AIOSZ egyesületi formában működő társadalmi szervezet, szakmai érdekképviseleti feladatkörrel. A Szövetségbe tömörült a hazai agrár-és élelmiszergazdasági oktató és kutató intézményeinek közel kétharmada.

A taglétszám 2009. január 1-én: 45 jogi személy (intézmény), és 2 természetes személy. A Szövetség tagjain keresztül az ország összes régiójában jelen van.

Az AIOSZ megalakulása óta, tagintézményei érdekképviseletén keresztül, az agrárium és vidékfejlesztés céljait szolgálta. Számos kezdeményezéssel, előterjesztéssel, javaslatokkal és tanulmányokkal, minden lehetséges fórumon a K+F fejlesztését szorgalmazta.

Az utóbbi években, az érdekvédelem folytatása és erősítése, a helyrehozhatatlan károk elhárítása, vagy legalább mérséklése volt a legfontosabb feladat, valamint a különböző fejlesztési stratégiákban és tervekben az ágazati innováció és K+F alapvető fontosságának az újbóli elfogadtatása és érvényesítése.

Az elvégzett munka részletesebb ismertetése előtt, néhány pontban röviden összefoglaljuk, a véleményünk szerint említésre méltó eredményeket:

Az agrárkutató hálózat folyamatos leépítése közepette, az igen szűk mozgástér ellenére, az AIOSZ tevékenysége mégsem volt eredménytelen. Ezzel a legutóbbi két közgyűlés plénuma is egyetértett. A vonatkozó legfontosabb megállapítások a következők:

1. Az agrár kutatóhálózat felügyeleti és a működési kereteinek széttagoltsága miatt is fontos, a szakmai összefogás, a közvetítő-kapcsolattartó munka. Ennek jelenleg az egyetlen működő civil szervezete az AIOSZ. Több alkalommal felismerték azt is, hogy a Szövetség társadalmi szervezeti jellegéből, széleskörű ismertségéből és elismertségéből eredően, számos olyan esetben is segítette, s a jövőben is segítheti az egyes feladatok eredményesebb teljesítését olyankor, amikor az együttműködés nélkül a szakigazgatás és egyéb szervek egymagukban-lassabban, vagy kisebb hatékonysággal tevékenykedhetnének.

2. Az agrárkutatások és az agrárinnováció gondolatát sikerült felszínen tartani. Jelentőségét a mértékadó döntéshozók az időnkénti ellentétes véleményekkel szemben is elismerik és megint nagyon fontosnak tartják. Ehhez jelentősen hozzájárult az a Szövetség rendszeres kezdeményező, kiterjedt javaslattevő és véleményező munkája, tanulmányai és egyéb írásai, az agrárium és a vidékfejlesztés érdekeinek következetes szolgálata.

3. Minden lehetséges fórumon rendszeresen képviseltetjük magunkat.

Ennek eredményeként megállapítható, hogy más személyekkel és szervezetekkel együtt folytatott erőfeszítések némi eredménnyel jártak, és a vártnál kevesebb lett a visszavonhatatlan kár, a kutatást érintő néhány kormányzati elképzelés menet közben módosult, vagy csökkent néhány kedvezőtlen hatás.). Az elmondottakhoz hozzájárulhatott elismeréssel nyugtázott részvételünk a különböző fejlesztési tervek és programok (UMFT, GOP, UMVST, UMVP és az MVP SKV véleményezési és egyeztetési folyamataiban.

4. A szakmai társadalmi tevékenység és befolyás fejlesztésére, tagjai vagyunk társadalmi szervezeteknek, kezdeményeztük és gerjesztettük több szakági szervezet megalakulását, segítettük és segítjük működésüket:

● Régóta tagjai vagyunk Magyar Innovációs Szövetségnek (MISZ);

● Alapítói és megújítói vagyunk az OÉT tag Agrár Munkaadói Szövetségnek (AMSZ);

● Résztveszünk az alapítói közreműködésünkkel sikeresen megalakult, és eredményesen tevékenykedő Agrár Innovációs Szövetség (AISZ) életében is.

5. Sikerült a civil szakmai szervezetek és a velünk kapcsolatban lévőknél kivívott elismertségünket megőrizni. Ennek legfontosabb okai és tényezői a következők:

●A tagintézmények szakembereivel, valamint a társszervezetekkel meglévő jó kapcsolatok sokat segítették a megfelelő helyzetelemzésben és állásfoglalások kialakításában.

●Az irányítókkal kialakult korrekt viszony eredményeként, s feltehetőleg azért is, mert igyekeztünk, mindig csak megalapozott, szakmai indokokkal érvelni, a kapcsolatok romlása nélkül fogadták, a tervezett vagy megtett intézkedésekre adott kritikai észrevételeinket

6. Kezdeményeztük az agrár innováció megújítását

2008-2009 fordulóján és kiváltképp ebben az esztendőben, javaslataink és tevőleges közreműködésünk eredményeként is felgyorsultak az agrár innováció megújításával kapcsolatos események.

RÉSZLETEZÉS

1. A szervezeti munka, a működési feltételek biztosítása és fejlesztése

Tevékenységünket, az alapszabályban meghatározott célkitűzések szellemében végeztük.

●A szakmai programtervnek megfelelően tartott elnökségi ülések legfontosabb témái az agrárinnováció és az intézményhálózat helyzetének elemzése, a változások és várható hatásaik, valamint ezekkel kapcsolatosan, a részvételünkkel érintett különféle testületekben képviselendő állásfoglalások kialakítása volt. Személyes jelenlétet nem igénylő esetben a kapcsolattartás elektronikus úton történik.

●A XV. (Tisztújító) Közgyűlés előkészítése:

A közgyűlés feladata a Szövetség 2008-2009. évi tevékenységének megtárgyalása, valamint a 3 évenként esedékes tisztújítás megejtése. Ennek megfelelően az apparátus összeállította a vonatkozó dokumentumokat.

●A személyi és tárgyi feltételek adottak, a működtetés a pályázati hozzájárulásokkal kielégítően biztosítható volt. A folyamatos szoftverfejlesztés eredményeként, az elmúlt évekhez képest felgyorsult a belső információáramlás.

2. Érdekérvényesítés és kapcsolatok

● Minden lehetséges fórumon, elsősorban a FŐVÉT és Ágazati Bizottságainak ülésein és egyéb tárgyalások során jeleztük a tervezett megszüntetések, átalakítások veszélyeit, különösen a privatizációk során a génvagyonban várható visszavonhatatlan károkat, a lehetséges megoldások elfogadható alternatíváit. Már a tárgyalások kezdetekor jelezték az illetékesek, hogy kormányzati kötelezettségről van szó, kevés változtatási mozgástérrel. Ennek ellenére úgy ítélhető, hogy a más személyekkel és szervezetekkel együtt folytatott erőfeszítések némi eredménnyel jártak és a vártnál kevesebb lett a visszavonhatatlan kár. Az érdekérvényesítés fontos eszköze a kapcsolatok működtetése.

● Az AMSZ-el való kapcsolat tartalma: választott tisztségviselőkkel, valamint különböző OÉT Szakbizottságokban delegált tagsági munkával támogatjuk őket. A kölcsönös tagság számunkra is fontos, mert rajtuk keresztül közvetetten, az OÉT egyes szakbizottságaiba delegálva pedig közvetlenül is résztveszünk az országos érdekegyeztetés munkájában. Az AMSZ, Dr. Balogh István elnök személyes közreműködésével is segíti és erősíti az agrárinnováció megújulását. Ennek az együttműködésnek az eredményeként, miniszterelnöki meghallgatáson ígéretet kaptunk arra is, hogy a kormány eláll néhány kutatóintézet privatizációjától.

● Tisztségviselők biztosításával veszünk részt az AISZ munkájában.

●A MISZ keretében működik a kezdeményezésünkre megalakult Agrárinnovációs Tagozat, amelynek elnöke Fenyvesi László, az AIOSZ társelnöke.

3. Szakmai munka

Az utóbbi két esztendőben a legfontosabb szakmai feladat, az agrár innovációs stratégia előkészítésében és kidolgozásában történő részvétel volt.

● Előzmények

▪Az előző, XIV. közgyűlésen beszámoltunk arról, hogy folyamatosan konzultáltunk az FVM illetékes szakembereivel, elkészítettük az FVM részére „A magyar agrárkutatás-fejlesztés stratégiájának alapjai - stratégiai koncepció-vázlat a hazai agrárkutatás megújításának alapvetéséhez” című rövid tanulmányt, résztvettünk a Debrecenben és Kaposvárott megtartott FVM kerekasztal rendezvényeken.

▪A közgyűlés megvitatta és elfogadta „Javaslat a magyar agrárkutatás-fejlesztés stratégiájának alapjaira. 2008. október” c. előterjesztésünket, amelyet, az összeállítók kérésének megfelelően, kiegészítésnek is szántunk a „Nemzeti Agrár Kutatatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (tervezet)” FVM Mezőgazdasági Főosztály, Kaposvár 2008. szeptember 27. anyaghoz.

● A munka folytatása

A közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján, folytattuk az agrár innovációs stratégia kidolgozásában történő további részvételt.

▪ Az elhangzott észrevételek és javaslatok alapján készült el Dr. Borsos János tollából az AIOSZ javaslatát tartalmazó összegező dolgozat.

▪ Kapcsolatot teremtettünk az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságával. Megértésre találtunk kormánypárti és ellenzéki képviselőknél, az agrárkutatások finanszírozásához szükséges törvénymódosítás képviselői indítványként történő beterjesztése érdekében. Az előkészítés érdekében tárgyalásokat folytattunk az FVM illetékeseivel, a miniszternél pedig kedvezően közbenjárt az ügyben Dr. Balog István AMSZ elnök.

AZ AIOSZ stratégiai javaslatA

(Áttekintő összefoglalás)

A stratégia alapjai

Az ökológiai és ökonómiai szempontból is fenntartható gazdálkodás kialakításához és működtetéséhez alapvető fontosságú, egy rendszer és innováció szemléletű, (piaci) végtermék orientált kutatás. Ennek alapvető feltétele a kutatási feladatok meghatározása, s azokhoz szükséges feltételrendszer és struktúra kialakítása. (Vagyis nem ötletszerű, a szűkös kapacitások, vagy a személyes ambíciók vezérelte munkára van szükség!)

A stratégia legfontosabb tartalmi elemei

1. Az aktuális és várható ágazati igények megállapítása (eljárások, módszerek, termékek listája);

2. A meglévő kutatási (innovációs) eredmények számbavétele;

3. Az igények teljesítéséhez szükséges kutatási feladatok meghatározása (kizárólag szakmai megfontolások alapján, függetlenül a jelenlegi szervezeti és egyéb feltételrendszertől) és szakági kutatási programokba rendezése;

4. A feladatok megvalósításának ütemterve (összhangban egy agrárfejlesztési stratégiával, a feladatok megvalósításához szükséges eszközrendszer megteremtésével és összehangolt biztosításával;

5. A működtetés eszköz- és feltételrendszerének kidolgozása, egy önigazgatási kutatási rendszer felépítése.

5. 1. A szervezet

Egységes fenntartói rendszer kialakulása nem várható, ám az egyértelmű, hogy a kutatás szakmai összefogásáért az ágazat irányítói a felelősek! Sokféle forma lehetséges, az alapvető azonban az önigazgatás (szakmai és szakági döntések) és a közigazgatás (elsődleges kormányzati felügyelet, közigazgatási döntések és koordináció) együttes formája.

5. 2. A finanszírozás forrásfedezeti rendszere

5. 2. 1. Alapellátás

A meglévő, vagy újonnan létrehozandó intézmények intézményfenntartásának, fejlesztéseinek, és a béreknek a költségeit a fenntartó tervezi és szolgáltatja.

5. 2. 2. A szakági programok költségfedezetének forrásai

1. Az FVM költségvetésében elkülönítetten tervezendő K+F források.(A 2005. évi CXXXIX törvény 143. §. és a 79/2006 (IV. 5) Kormányrendelet 34 §. szerint) Ágazati minisztériumi döntést és végrehajtást igényel.

2. Az Innovációs Alap 13 %-a, évi rendszerességgel az FVM-hez allokálva.

Törvényhozói döntést igényel.

3. Egyéb források (Saját bevételek, stb.)

5. 3. Egyéb feltételek.

Az összegző dolgozatban felsorolt megállapítások közül, itt csak két figyelembe veendő szempontot említünk:

● Az innováció eredményességéhez igen fontos a humán erőforrások, kiszámítható működtetési feltételeinek a fejlesztése, amely egy kidolgozandó agrár-humánerőforrás fejlesztési stratégiára építhető.

● A köztestületek szerepvállalásának növelése. Az agrár K+F a tudományos és gazdasági szférában két köztestületben van jelen: erős hangsúllyal a Magyar Tudományos Akadémia rendszerében, jóval kisebb érvényesüléssel az Agrárkamara rendszerében. E testületek szerepvállalására és a Szövetség közti kapcsolatrendszer erősítésére jövőben az eddigieknél még nagyobb szükség van.

Az AIOSZ további feladatai:

▪Egyeztetések szervezése a szakmapolitika mértékadó képviselőivel,

▪A Szövetségen belüli szakmai testület létrehozása és/vagy a meglévő testületek működésének erősítése, a kutatási programok kialakítása érdekében,

▪A végleges anyagnak az MTA illetékes testületei elé terjesztése,

▪Széleskörű megismertetés szervezése és bonyolítása.

Befejezésül utalnunk kell arra, hogy az Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége társadalmi szervezetként csak akkor tudja érdekeit érvényesíteni, ha gazdasági erő áll mögötte. A mai társadalmi és gazdasági viszonyok között csak önigazgatási rendszerben, a kutatás-fejlesztés-marketing egységében lehet működtetni az életképes magyar agrárinnovációs felépítményt. Ez teremthet visszacsatolható gazdasági forrást a szellemi műhelyekhez.

4. Gazdálkodás

A költségeket a tagdíjakból és pályázati támogatásból fedeztük. A kiadások évek óta tartó visszafogásával keletkezett megtakarítás mindig biztonsági tartalékot jelent. A növekvő költségekkel szemben, a tagdíj hosszú ideje változatlan, több intézmény tartozik a tagdíjjal, és évek óta csökken a pályázatonként elnyerhető támogatások összege. Utóbbiak átutalása sok pályázatnál csak a tárgyév közepére, vagy a beszámoló jelentés elfogadása után várható. A korábbi megtakarítások összege tehát, mindenek előtt a fizetőképességhez, és a tárgyi eszközök időnkénti korszerűsítéséhez szükséges.

Ezúton is hálásan köszönjük azoknak a Tagintézményeknek, akik nehéz költségvetési helyzetük ellenére készségesen és átutalták a tagdíjat a Szövetség részére, a pályázati lehetőséget biztosító szerveknek (FVM, OKM, NCA) pedig azt, hogy támogatásukkal hozzájárultak zavartalan és befolyásmentes működésünkhöz.

Budapest, 2009. június

Összeállította: Dr. Sipos András

                   Ügyvezető társelnök

BESZÁMOLÓ AZ AGRÁRKUTATÓ INTÉZMÉNYEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

2007-2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Bevezetés és összefoglaló

Az 1990-ben alakult AIOSZ egyesületi formában működő társadalmi szervezet, szakmai érdekképviseleti feladatkörrel. A Szövetségbe tömörült a hazai agrár-és élelmiszergazdasági területen tevékenykedő oktató és kutató K+F intézménynek közel kétharmada. A taglétszám 2008. január 1-én 45 jogi személy (intézmény), és 2 természetes személy. A jogi személy tagok a hazai agrár-és élelmiszergazdasági területen tevékenykedő oktató és kutató K+F intézménynek közel a kétharmadát képviselik, az ország összes régiójában jelen vannak.

Tevékenységünk, az elmúlt évekhez hasonlóan, az alapszabályban meghatározott célkitűzések szellemében, mindig az adott szakmapolitikai helyzethez alkalmazkodott. Az utóbbi években kialakult körülményekhez hasonlóan, a beszámolási időszakban is, az érdekvédelmi tevékenység folytatása és erősítése volt a legfontosabb feladat, mindenek előtt a helyrehozhatatlan károk elhárítására, vagy legalább mérséklésére, valamint a különböző fejlesztési stratégiákban és tervekben az ágazati innováció és K+F tevékenység alapvető fontosságának az elfogadtatása.

Az elvégzett munka részletesebb ismertetése előtt, néhány pontban röviden összefoglaljuk, a véleményünk szerint említésre méltó eredményeket. Igaz, hogy nem sikerült megakadályozni az FVM kutató intézményi hálózat további leépülését. Emiatt több kifogás is elhangzott a Szövetség érdekérvényesítő tevékenységéről, megkérdőjelezték a hatékonyságát, esetenként az egész érdekvédelem értelmét is..

Ennek ellenére állítható, hogy az adott igen szűk mozgástér adta körülmények között az AIOSZ tevékenysége mégis hozzájárult néhány eredményhez:

1. Az agrárkutatások és innováció gondolatát sikerült felszínen tartani, fontosságát a mértékadó döntéshozók az ellentétes véleményekkel szemben is elismerik.

2. Részvételünk a FŐVÉT és Ágazati Tanácsainak munkájában és állásfoglalásaink is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány kormányzati elképzelés menet közben módosult, vagy csökkent néhány kedvezőtlen hatás. Eredményesen és elismeréssel nyugtázva vettünk részt a különböző fejlesztési tervek és programok (UMFT, GOP, UMVST, UMVP és az MVP SKV véleményezési és egyeztetési folyamataiban.

3. Jelenleg, az agrár kutatóhálózat felügyeleti és működési kereteiben is széttagolt (FVM, MTA, OKM, egyéb: magán, vállalati). Ilyen körülmények között jelentős szerepe van a szakmai összefogásnak, közvetítő-kapcsolattartó munkának. Ennek jelenleg az egyetlen civil szervezete az AIOSZ.

4. A Szövetség meglehetősen kiterjedt tevékenysége, javaslattevő és véleményezési munkája során a beszámolási időszakban is az agrárium és a vidékfejlesztés érdekeit szolgálta. Társadalmi szervezeti jellegünkből, széleskörű ismertségünkből és elismertségünkből eredően, számos olyan esetben is segíthetjük az egyes feladatok eredményesebb teljesítését, amikor az együttműködés nélkül a szakigazgatás egymagában, lassabban, vagy kisebb hatékonysággal tevékenykedne.

5. Választott tisztségviselőkkel részt veszünk a megújult OÉT tag Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) munkájában. Tisztségviselők biztosításával továbbra is résztveszünk az alapítói közreműködésünkkel sikeresen megalakult, és eredményesen tevékenykedő Agrár Innovációs Szövetség (AISZ) tevékenységében. Kezdeményezésünkre megalakult a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Agrárinnovációs Tagozata.

6. Sikerült a civil szakmai szervezetek és a velünk kapcsolatban állók között kivívott elismertségünket megőrizni. Ennek legfontosabb okai és tényezői a következők:

 ▪ A „kapcsolati tőke megfelelő forgatása” létrejötte óta, mindig jelentős hangsúllyal szerepelt az AIOSZ tisztségviselőinek eszköztárában.

 ▪ A tagintézmények szakembereivel, valamint a társszervezetekkel meglévő jó kapcsolatok sokat segítették a megfelelő helyzetelemzésben és állásfoglalások kialakításában.

 ▪ Az irányítókkal kialakult korrekt viszony eredményeként pedig, a kapcsolatok romlása nélkül fogadták, a tervezett vagy megtett intézkedésekre adott kritikai észrevételeinket. Ez minden bizonnyal annak a következménye, hogy igyekeztünk, mindig csak megalapozott, szakmai indokokkal érvelni.

1. Szervezeti munka, a működési feltételek biztosítása és fejlesztése

A tagintézmények működtetők/fenntartók szerinti megoszlásáról, valamint regionális elhelyezkedésükről az 1. sz. és a 2. sz. táblázatok tájékoztatnak.

A tagintézmények működtetők/fenntartók szerinti megoszlása

1. sz. táblázat

A tagintézmények regionális elhelyezkedése

2. sz. táblázat

●A szakmai programtervnek megfelelően tartott elnökségi ülések legfontosabb témái az agrárinnováció és az intézményhálózat helyzetének elemzése, a változások és várható hatásaik, valamint ezekkel kapcsolatosan, a részvételünkkel érintett különféle testületekben képviselendő állásfoglalások kialakítása volt. Személyes jelenlétet nem igénylő esetben a kapcsolattartás elektronikus úton történik.

●A XIV. Közgyűlés előkészítése:

▪Az esedékes rendes közgyűlés feladata a Szövetség 2007-2008. évi tevékenységének, az alapszabály módosításnak, és főként az agrár innovációs stratégia alapvető kérdéseinek megtárgyalása. Ennek megfelelően az apparátus összeállította a vonatkozó dokumentumokat.

▪A Közgyűlés színhelye az MTA Martonvásári Kutatóintézete

 ●A személyi és tárgyi feltételek adottak, a működtetés a pályázati hozzájárulással kielégítően biztosítható volt, a folyamatos szoftverfejlesztés eredményeként, az elmúlt évekhez képest felgyorsult a belső információáramlás, az információs eszközök igénybevételén alapuló kapcsolattartás lehetővé tette a tagintézményekkel való rendszeresebb és közvetlenebb kapcsolatot.

2. Érdekérvényesítés

Az érdekérvényesítés keretében, a Szövetség, kötelezettségéből eredően, a fejlett kapcsolataiból lehetséges minden lehetséges fórumon, folyamatosan felhívta a figyelmet az agrárkutatás helyzetére, a különböző megszorítások várható hátrányaira.(Véleményezések, állásfoglalások, stb.)

Minden lehetséges fórumon, elsősorban a FŐVÉT és Ágazati Bizottságainak ülésein és egyéb tárgyalások során jeleztük a tervezett megszüntetések, átalakítások veszélyeit, különösen a privatizációk során a génvagyonban várható visszavonhatatlan károkat, a lehetséges megoldások elfogadható alternatíváit. Már a tárgyalások kezdetekor jelezték az illetékesek, hogy kormányzati kötelezettségről van szó, kevés változtatási mozgástérrel. Ennek ellenére úgy ítélhető, hogy a más személyekkel és szervezetekkel együtt folytatott erőfeszítések némi eredménnyel jártak és a vártnál kevesebb lesz a visszavonhatatlan kár. Az országos érdekegyeztetésben az Agrár Munkaadói Szövetség keretében végzett közös tevékenység és feladat megoldás útján veszünk részt. Az érdekérvényesítés fontos eszköze a kapcsolatok működtetése. Erről tájékoztat a 3. táblázat.

3. Szakmai tevékenység

A civil szervezetek egyik fontos feladata közérdekű szakmai kérdések felvetése, ezek kidolgozásában történő részvétel, szervezés és mozgósítás. Az AIOSZ jellegénél fogva, tagintézményeinek összetételére alapozva, erre alkalmas és kötelezett is.

 Az elmúlt évi közgyűléstől kapott megbízás alapján, az elmúlt időszakban a legfontosabb szakmai feladat, az agrár innovációs stratégia előkészítése volt. Ennek során:

▪ Folyamatosan konzultáltunk az FVM illetékes szakembereivel.

▪ Elkészült az FVM részére „A magyar agrárkutatás-fejlesztés stratégiájának alapjai - stratégiai koncepció-vázlat a hazai agrárkutatás megújításának alapvetéséhez” című rövid tanulmány.(Összeállította: Borsos János-Magyar József- Sipos András).

▪ Résztvettünk a Debrecenben és Kaposvárott megtartott FVM kerekasztal rendezvényeken.

▪ Jelen beszámolóhoz csatolva vitára bocsátottuk a „Javaslat a magyar agrárkutatás-fejlesztés stratégiájának alapjaira. 2008. október” (Dr. Borsos János és Dr. Magyar József tanulmányainak felhasználásával összeállította: Dr. Sipos András) című előterjesztést. Ezt javaslatként és kiegészítésként készítettük - a „Nemzeti Agrár Kutatatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (tervezet)” FVM Mezőgazdasági Főosztály, Kaposvár 2008. szeptember 27. anyaghoz, az összeállítók kérésének megfelelően.

Az AIOSZ jelentősebb kapcsolatai

3. sz. táblázat

 BESZÁMOLÓ AZ AGRÁRKUTATÓ INTÉZMÉNYEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

2005-2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Bevezetés és összefoglaló

 Az 1990-ben alakult AIOSZ egyesületi formában működő társadalmi szervezet, szakmai és munkaadói érdekképviseleti feladatkörrel. A tisztújításra tekintettel jelen beszámoló a szokásosnál hosszabb időszakot tekint át, az 1995.­-2006. években végzett tevékenységről tájékoztat.

 A nyilvántartás szerinti taglétszám 2005. óta nem változott, néhány intézmény tagdíjfizetési gondok miatt tagságának szüneteltetését kérte. A Szövetségbe tömörült intézmények a hazai agrár-és élelmiszergazdasági területen tevékenykedő oktató és kutató K+F intézménynek közel a kétharmada képviselik. Az intézményhálózatban végrehajtott és a várható változások miatt a közeljövőben mindenképen indokolt a tagsági viszonyok és az ehhez kapcsolódó egyéb vonatkozások áttekintése és rendezése.

 Tevékenységünk az alapszabályban meghatározott célkitűzések szellemében, mindig az adott szakmapolitikai helyzethez alkalmazkodott. Az elmúlt évek során, az agrárkutatás irányításában, a szervezeti keretekben és feltételrendszerben végbement jelentős változások a beszámolás időszakában is folytatódtak. A kutatásra, innovációra fordítható költségvetési keretek csökkenése miatt megindult egy „részesedési küzdelem”, egyesek néhányszor, még az ágazati kutatások létjogosultságát is megkérdőjelezték.

 Ebben a helyzetben a legfontosabb feladat az érdekvédelmi tevékenység folytatása és erősítése volt, mindenek előtt a helyrehozhatatlan károk elhárítására, vagy legalább mérséklésére, valamint a különböző fejlesztési stratégiákban és tervekben az ágazati innováció és K+F tevékenység alapvető fontosságának az elfogadtatása.

 Az elvégzett munka részletesebb ismertetése előtt, néhány pontban röviden összefoglaljuk, a véleményünk szerint említésre méltó eredményeket. Igaz, hogy nem sikerült megakadályozni az FVM kutató intézményi hálózatában történt változtatásokat. Emiatt aztán az utóbbi időben néhányan kifogásolták a Szövetség érdekérvényesítő tevékenységét, megkérdőjelezték annak hatékonyságát, esetenként az egész érdekvédelem értelmét is. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy a nemzetgazdaság más fontos területein tevékenykedő, nálunk erősebb érdekvédő szervezetek sem tudták megakadályozni az elhatározott alapvető kormányzati intézkedéseket. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy e civil szervezetek és a Szövetség tevékenysége mégis eredményes volt, azzal is, hogy sikerült elhárítani és mérsékelni több kedvezőtlen hatást.

 A leírtak figyelembevételével állítható, hogy az adott igen szűk mozgástér adta körülmények között az AIOSZ tevékenysége mégis hozzájárult néhány eredményhez:

 1. Az agrárkutatások és -innováció gondolatát sikerült felszínen tartani, fontosságát a mértékadó döntéshozók az ellentétes véleményekkel szemben is elismerik.

 2. Részvételünk a FŐVÉT és Ágazati Tanácsainak munkájában és állásfoglalásaink is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány kormányzati elképzelés menet közben módosult, vagy csökkent néhány kedvezőtlen hatás. Eredményesen és elismeréssel nyugtázva vettünk részt a különböző fejlesztési tervek és programok (UMFT, GOP, UMVST, UMVP és az MVP SKV véleményezési és egyeztetési folyamataiban.

 3. A felügyeleti és működési kereteiben is széttagolt agrár kutatóhálózatnak az AIOSZ az elismert, civil fórumot is biztosító, összefogó szervezete.

 4. A Szövetség meglehetősen kiterjedt tevékenysége, javaslattevő és véleményezési munkája során a beszámolási időszakban is az agrárium és a vidékfejlesztés érdekeit szolgálta. Társadalmi szervezeti jellegünkből, széleskörű ismertségünkből és elismertségünkből eredően, számos olyan esetben is segíthetjük az egyes feladatok eredményesebb teljesítését, amikor az együttműködés nélkül a szakigazgatás egymagában lassabban, vagy kisebb hatékonysággal tevékenykedne.

 5. Választott tisztségviselőkkel részt veszünk a megújult OÉT tag Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) munkájában.  Tisztségviselők biztosításával továbbra is résztveszünk az alapítói közreműködésünkkel sikeresen megalakult, és eredményesen tevékenykedő Agrár Innovációs Szövetség (AISZ) munkájában. Kezdeményezésünkre megalakult a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Agrárinnovációs Tagozata.

 6.  A kapcsolataink kiterjedtek. (A jelentősebbekről összefoglalóan a 3. sz. táblázat tájékoztat) A „kapcsolati tőke megfelelő forgatása” létrejötte óta, mindig jelentős hangsúllyal szerepelt az AIOSZ tisztségviselőinek eszköztárában. A tagintézmények szakembereivel, valamint a társszervezetekkel meglévő jó kapcsolatok sokat segítették a megfelelő helyzetelemzésben és állásfoglalások kialakításában. Az irányítókkal kialakult korrekt viszony eredményeként pedig, a kapcsolatok romlása nélkül fogadták, a tervezett vagy megtett intézkedésekre adott kritikai észrevételeinket. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy mindig igyekeztünk, csak megalapozott, szakmai indokokkal érvelni. Az elmondottak hozzájárultak ahhoz is, hogy több szakmai megbízást kaptunk és teljesítettünk. Bizonyára ennek tudható be az is, hogy a Szövetség elismert szerepet tölt be a civil szakmai szervezetek között.

 1. Szervezeti munka, a működési feltételek biztosítása és fejlesztése

 A tagintézmények működtetők/fenntartók szerinti megoszlásáról, valamint regionális elhelyezkedésükről az 1. sz. és a 2. sz. táblázatok tájékoztatnak.

 A tagintézmények működtetők/fenntartók szerinti megoszlása

 1. sz. táblázat

A tagintézmények regionális elhelyezkedése

2. sz. táblázat

A 2006-2007. évben végbement és jelenleg is zajló szervezeti változások nem csak a tagnyilvántartás folyamatos áttekintését és kiigazítását, de az alapszabály újra fogalmazását is indokolják. Ezért egy módosított alapszabály tervezetét is a közgyűlés elé terjesztjük.

 A szakmai programtervnek megfelelően tartott elnökségi ülések legfontosabb témái az agrárinnováció és az intézményhálózat helyzetének elemzése, a változások és várható hatásaik, valamint ezekkel kapcsolatosan, a részvételünkkel érintett különféle testületekben képviselendő állásfoglalások kialakítása volt.

 Az elmúlt évekhez képest a belső információáramlás felgyorsult, ezáltal rendszeresebbé és közvetlenebbé válhatott a tagintézményekkel való kapcsolat. A folyamatos szoftverfejlesztésnek köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban működhetünk. A beszámolási időszakban végbement közéleti és intézményi változások miatt döntöttünk úgy, hogy a XIII. Tisztújító közgyűlést csak 2007. május hónapban tartjuk meg..

  A működtetés személyi feltételei adottak. Egy főfoglalkozású munkatárs (adminisztratív ügyintéző )és két részfoglalkozású munkatárs (ügyvezető társelnök, gazdasági ügyintéző) látja el a szervezés és a kapcsolattartás feladatát. A különböző külső testületekben történő adminisztratív részvétel és felelősségvállalás az ügyvezető elnök feladata. Az alapvető dokumentumokat, s más munkákat az elnök díjazás nélkül készíti, de egyes dokumentumok elkészítéséhez, bírálati feladatok ellátásához, esetenként tagintézményi szakértőket is felkértünk.

 A tárgyi feltételek mértéktartó működéshez adottak. Jelenlegi bérelt irodánk ügyintézésre és legfeljebb 10 fős rendezvényekre alkalmas, ám ennél több fő részvétele esetén már nagyobb helyiséget kell bérelnünk.

 A végrehajtott számítógépes fejlesztések ugyanakkor, lehetővé tették az információs eszközök igénybevételén alapuló kapcsolattartás folyamatos fejlesztését. Erre az információcsere gyorsaságának és hatékonyságának folyamatos növelése miatt volt szükség, eredményesen működik. Ennek jegyében, lízingelünk amortizálódott másológépünk helyett, számítógéphez csatlakoztatott, korszerű nyomtatóként is működő, nagyobb teljesítményű eszközt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjék az egyesületi alapszabályban előirt, mégis rugalmas és korszerű kapcsolattartás, amit a beszámolás időszakában sikerült hatékonyan kialakítani és működtetni. Az elektronika folyamatos karbantartása és fejlesztése azért is szükséges, mert a Szövetség tisztségviselői, a tagintézményi kapcsolattartók, de a szakértői testület tagjai is elfoglaltak, közülük sokan felelős tisztségeket is betöltő személyiségek, tehát korlátozott „civil munkára” fordítható idővel rendelkeznek. További indok, hogy az információcsere folyamatosan gyorsul, a különböző megkeresésekre adandó válaszok határideje egyre rövidebb. A különböző személyes találkozások nem váltak feleslegessé, de gyakoriságuk csökkenthető, és ez a gyorsaság mellett, a szakemberek idejével történő takarékos gazdálkodást is eredményezi.

2. Érdekérvényesítés, szakmai tevékenység

 A szakmai érdekérvényesítés során, a Szövetség, kötelezettségéből eredően, majd minden lehetséges fórumon, folyamatosan felhívta a figyelmet az agrárkutatás helyzetére, a különböző megszorítások várható hátrányaira. Ezekről annak idején tájékoztattunk, most csak vázlatos felsorolást adunk:

 ■ Az előző kormányzati ciklusban, 1995. júliusában, a Szövetség elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Gráf József és Veres János minisztereket tájékoztatta a XII. közgyűlés határozata szellemében, az agrárkutatás helyzetéről. Az augusztus végi keltezéssel kapott válaszok zömmel elutasítóak voltak és az akkor folyamatban lévő költségvetési tárgyalásokra hárították az esetleg lehetséges megoldásokat. Egyedül Gráf József miniszter ismerte el, hogy „a jelentős megszorításokkal a kutató intézetek nagyon nehéz helyzetbe kerültek”. Az egyik lehetséges kiutat akkor abban látta, ha az agrárágazat által kezelt értékeket az NKTH minél jobban érvényre juttatja tervezési és döntési szempontrendszerében.

 ■ A választások után, a jelenlegi kormány megalakulását követően, a Szövetség elnöke azonnal újra levelet írt Gráf József miniszternek, amelyben az agrárinnováció szervezeti és tartalmi kérdéseire vonatkozó javaslatait vázolta.

 ■ Minden lehetséges fórumon, elsősorban a FŐVÉT és Ágazati Bizottságainak ülésein és egyéb tárgyalások során jeleztük a tervezett megszüntetések, átalakítások veszélyeit, különösen a privatizációk során a génvagyonban várható visszavonhatatlan károkat, a lehetséges megoldások elfogadható alternatíváit. Már a tárgyalások kezdetekor jelezték az illetékesek, hogy kormányzati kötelezettségről van szó, kevés változtatási mozgástérrel. Ennek ellenére úgy ítélhető, hogy a más személyekkel és szervezetekkel együtt folytatott erőfeszítések némi eredménnyel jártak és a vártnál kevesebb lesz a visszavonhatatlan kár. Az országos érdekegyeztetésben az Agrár Munkaadói Szövetség keretében végzett közös tevékenység és feladat megoldás útján veszünk részt

 Szakmai tevékenységünkben az egyik legfontosabb és legtöbb időt is igénybe vevő feladat, a különböző országos fejlesztési tervek műhelymunkáiban, azok egyeztetésében, és a véleményezésben történő részvételünk volt. Észrevételeink és javaslataink főként arra irányultak, hogy az említett dokumentumokban a kutatás-fejlesztés valamint az egész ágazati innováció, megfelelő hangsúllyal és megfogalmazásokkal szerepeljen. (Ezirányú tevékenységünk napjainkban is folyamatos.)

 ■ A megelőző kormányzati ciklusban, az NFT II. és a NAVT bizottságaiban végzett szakértő munkában megkíséreltük hasznosítani a XII. közgyűlés szakmai konferenciájának előadásain, és korreferátumaiban elhangzottak vonatkozó részeit.(A Nemzeti Agrárinnovációs Stratégia előkészítő tanulmányának szánt írások a Mag – Kutatás - Fejlesztés és Környezet című szakmai folyóirat 2005/5. AIOSZ különszámában jelentek meg.)

 ■ Megindulásától kezdve részt vettünk Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) valamint a GOP társadalmi egyeztetési és véleményezési munkáiban. A véleményeket a tagintézmények szakértői észrevételei alapján készítettük. (Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos levélben nyugtázta és köszönte meg munkánkat.)

 ■ A jelenlegi ciklus kezdetekor, 2006. augusztus hóban, Pásztóhy András, az agrárárágazati stratégiák társadalmi egyeztetéséért felelős kormánybiztos, levélben kérte fel Szövetségünket együttműködésre. A tervezés kezdetétől, folyamatosan részesei vagyunk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) és Környezetvédelmi Felülvizsgálatának (MVP SKV) egyeztetésében és véleményezésében. (Részvételünket az FVM köszönőlevélben nyugtázta) Ezen kívül, közreműködünk az EMVA 124. kódszámú intézkedése alapján lehetséges K+F támogatások pályázati rendjének kimunkálásában is.

 Egyéb tevékenységről és kapcsolatokról a következő fejezetben elhelyezett összefoglaló táblázat tájékoztat.

 3. Képviselet és kapcsolatok

Az AIOSZ jelentősebb kapcsolatai

3. sz. táblázat

4. Gazdálkodás

A költségeket a tagdíjakból és pályázati támogatásból fedeztük. A kiadások évek óta tartó visszafogásával keletkezett megtakarítás mindig biztonsági tartalékot jelent. A növekvő költségekkel szemben, a tagdíj hosszú ideje változatlan, több intézmény tartozik a tagdíjjal, és évek óta csökken a pályázatonként elnyerhető támogatások összege. Utóbbiak átutalása sok pályázatnál csak a tárgyév közepére, vagy a beszámoló jelentés elfogadása után várható. A korábbi megtakarítások összege tehát, mindenek előtt a fizetőképességhez, és a tárgyi eszközök időnkénti korszerűsítéséhez szükséges.

Ezúton is hálásan köszönjük azoknak a Tagintézményeknek, akik nehéz költségvetési helyzetük ellenére készségesen és átutalták a tagdíjat a Szövetség részére, a pályázati lehetőséget biztosító szerveknek (FVM, OKM, NCA) pedig azt, hogy támogatásukkal hozzájárultak zavartalan és befolyásmentes működésünkhöz.

Budapest 2007. május 10.

Összeállította: Dr. Sipos András

                   Ügyvezető társelnök